Get Adobe Flash player

Keresés

Tudatos Hírlevél

E-mail cím:

 

 

Csatlakozz Facebook-on!

SFbBox by website

Töltsd fel mert gázos

Google+

Alapszabály

 

 

Zöld Kapcsolat Egyesület

 

Alapszabály

 

 

 

A 2014. május 19-i közgyűlésen, illetve korábban elfogadott módosításokkal egybeszerkesztve, egységes szerkezetben.

 

 

 

I. Az egyesület

 

 

1. Az Egyesület neve: Zöld Kapcsolat Egyesület angol fordításban: Green Connection a továbbiakban: Egyesület.

 

2. Az Egyesület székhelye: Miskolc, Kossuth u. 13. 3525

 

3. Működési területe: Országos

 

4. Bélyegzője: Zöld Kapcsolat Egyesület (Elérhetőségeivel és adószámmal)

 

 

II. Az Egyesület célja

 

1. Az Egyesület célja:

 

Az Egyesület a természet-, környezet-, állatvédelem, környezetjog, környezetegészségügy, területfejlesztés, fogyasztóvédelem és a kultúra területén munkálkodnak olyan sokszínű, értékközpontú, fenntartható fejlődést támogató társadalom megvalósítása érdekében, amely emberi léptékű, nyitott, és öntevékeny közösségek együttműködésén alapszik. A Zöld Kapcsolat helyi szinten párbeszédet kíván teremteni a polgárok, a civil szervezetek, az önkormányzatok és a gazdaság között, a fenntartható fejlődés érdekében, s hogy a nemzetközi Agenda 21, a hazai környezetvédelmi, természetvédelmi törvények és a regionális, helyi önkormányzati környezetvédelmi programok. ez irányú tevékenységeket, programok megvalósítását segítse. Ezen célokat a tájékoztatás, együttműködés, tapasztalatcsere, jog- és érdekérvényesítés, nonprofit szolgáltatások eszközeinek párhuzamos alkalmazásával valósítja meg.

 

 

2. Főbb célterületek:

 

Az Egyesület céljai megvalósítása során a fenntartható fejlődés érdekében tevékenykedik, melynek célja a környezet és a társadalmi-gazdasági szempontok összehangolása.

 

lakosság ökológiai szemléletformálás, tanácsadás, oktatás, nevelés, médiatevékenység

 

környezetvédelmi jog, jogsegélyszolgálat, környezetjogi oktatás, környezetjogi klinika működtetése

 

környezetgazdaság és a környezetvédelmi igazgatás

 

hulladékgazdálkodási, elsősorban komposztálási programok tervezése és megvalósítása

 

fenntartható közlekedés, elsősorban mobilitási, kerékpáros programok megvalósítása

 

ökológiai fogyasztóvédelem, környezet egészségügy

 

helyi lakosok, önkéntesek, közösségi szolgálatos diákok bevonása, szervezése közérdekű környezetvédelmi feladatok végzésébe

 

területfejlesztési célok és regionális partnerségi folyamatok segítése a társadalmi részvétel növelésével a régió természeti és tájképi adottságainak megőrzése érdekében

 

az interregionális folyamatban a környezet- és természetvédelmi feladatok elősegítése,

 

hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítása és ápolása

 

országos mozgalmi és non-profit tevékenység

 

együttműködés a civil szektor más szakterületeinek képviselőivel.

 

kutatás, tudományos tevékenység

 

érdekérvényesítés és érdekegyeztetés elsősorban a civil, a környezetjogi és ökológiai fogyasztóvédelem területén

 

 

3. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében – elsősorban tagjainak bevonásával – a jogszabályok keretei között az alábbi (környezetvédelmi, természetvédelmi és állatvédelmi) közfeladatokat látja el:

 

Közfeladati tevékenységek jogszabályhelyei:

Környezetvédelem, környezettudatosság (Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG XX. cikk (2) bekezdés
 – a testi és lelki egészség érdekében a környezet védelemének biztosítása XXI. cikk (1) bekezdés –az egészséges környezethez való jog,

1995. évi LIII. tv. 12.§
Környezet állapotának, a környezeti terhelések emberi egészségre gyakorolt hatásának figyelemmel kísérése, dokumentálása.
Az egyes környezeti elemek állapotával kapcsolatos információk gyűjtése, közzététele, segítségnyújtás az ezekkel kapcsolatos környezeti információk hozzájutásához.

1995. évi LIII.tv. 54.§
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1. §  A törvény célja; 2 § törvény hatálya; 12. §Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság; 54. – 55 § Környezeti nevelés, képzés, művelődés; 98-100 § A környezetvédelmi egyesületek jogai.

 1996. évi LIII. tv. 64.§
A környezet- illetve természetvédelemmel, fenntartható környezettel és fogyasztással kapcsolatos ismeretek terjesztése oktatási és közművelődési intézményekben
Ökológiai szemléletformálás, oktatás, képzés.    

 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 17. § (1)

 

A fogyasztóval iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében meg kell ismertetni az igényei érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat. (2) A fogyasztóvédelmi oktatás elsősorban állami feladat.) Fogyasztóvédelem (Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25)  ALAPVETÉS L) cikk M) cikk (2)
Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

1995.évi LIII.tv.1.§/2/bek. f.), 2011.évi CLXXXIX.tv., 13.§ /1/ bek. 11. pontja
Közreműködés az állam és az önkormányzatok természet- és pont környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában
Megalapozó mérések végzése, tanulmányok, szakértések készítése, részvétel környezetvédelmi feladatok megoldásában.

1995. évi LIII. tv. 1.§ /2/ bek. f.) pont
A környezet védelmére irányuló lakossági kezdeményezések támogatása, segítségnyújtás a környezeti demokrácia, a nyilvánosság részvételének érvényesítéséhez.
Akciók szervezése, lakossági környezeti tanácsadás, jogsegély.

2011. évi CXI. tv. 2. §/1/ bek.
Jog- és érdekvédelmi feladatok segítése (különös tekintettel az állampolgári jogok védelmére, a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletére)

1997.évi CLV. tv. 45.§ /1/bek. h.) pont
A környezet érdekeit figyelembe vevő (tudatos) fogyasztói magatartás kialakításának segítése, a fogyasztók tájékozottságának elősegítése.
Adaptálható környezetkímélő technológiák, termékek népszerűsítése,  új eljárások kikísérletezése, elterjesztése a termelői és a lakossági  fogyasztói szférában.

 

2011.évi CLXXXIX.tv. rendjének 13.§ /1/ bek. 1. pont, 1997. évi LXXVIII. tv. 6/A és 57/A. §-ok
Részvétel a települések terület-felhasználását, az építés helyi szabályozását, természeti és épített értékeinek fejlesztését, védelmét célzó településrendezési eljárásokban.             

1996. évi XXI. tv. 2. §
Részvétel a területrendezési és területfejlesztési dokumentumok kidolgozásában-végrehajtásában – a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása érdekében.      

1997. évi CXL. törvény 76.§ (2) bekezdés b), d), e), g) és h) pontjai
A települések környezeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, az ismeretterjesztő tevékenység támogatása, a helyi társadalom kapcsolat-rendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, és egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása

2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § /1/ bekezdés 1., 5., 7., 11. és 19. pontjai.
Településfejlesztés, településrendezés, települési környezet tisztaságának biztosítása, a kulturális örökségek helyi védelme, helyi környezet- és természetvédelem, hulladékgazdálkodás

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

 

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG XX. cikk (1) bekezdés, az 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása; 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről III. fejezet Népegészségügy 1. Cím Egészségfejlesztés; 2. Cím Környezet- és település-egészségügy;
3. Cím Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy; 5. Cím Munkaegészségügy
6. Népegészségügyi, valamint egészségmegőrzéssel, megelőzéssel, egészségfejlesztéssel, az egészséges életmódra neveléssel összefüggő feladatok.
Egészségmegőrzéssel, megelőzéssel, egészségfejlesztéssel, az egészséges életmódra neveléssel összefüggő feladatok. 

 2011. évi CLXXXIX. törvény

 

Magyarország helyi önkormányzatairól  13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
Területfejlesztés, vidékfejlesztés, gazdaságfejlesztés, Fenntartható turizmussal kapcsolatos tervezési, szolgáltatási feladatok ellátása.

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról  53. §, 54. §
Részvétel a hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzés, nevelési feladatok ellátásban.

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről,
4. § A területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25) SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG VIII. cikk (2), (5) bek.
2013. január 1-től a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 6. § A helyi önkormányzat feladatai ellátása során a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt;,
2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról)
Civil szervezetek számára biztosított szolgáltatások.

1995.évi LIII. tv. 1.§ (2) bek. f.) pontja, 13/1998. (V. 6.) KTM r. 12.§  és 18.§          
A környezet védelmére irányuló lakossági kezdeményezések támogatása, segítségnyújtás a nyilvánosság részvételének érvényesítésében
Helyi lakosok, önkéntesek, közösségi szolgálatos diákok bevonása, szervezése közérdekű környezetvédelmi feladatok végzésébe

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25) SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG VIII. cikk
           (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.;
           2013. január 1-től a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 6. § A helyi önkormányzat feladatai ellátása során
           a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt;
           2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról)
           Civil szervezetek és magánszemélyek számára biztosított nonprofit szolgáltatások nyújtása: nyílt rendezvények, együttműködések és közös programok megvalósításában.

Az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tv. 144.§ (1.)-(2.);
 a) A lakosság egészség állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezet társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés egészségtudatos szemléletmód alakítása
Ökológiai fogyasztóvédelem, környezet egészségügy témaköreiben rendezvények szervezése, szolgáltatások nyújtása.

 2004. évi I. törvény a sportról
A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. Az állam feladata ezért, hogy közérdekből segítse elő az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz fűződő joga gyakorlati megvalósulását, és támogassa a civil szervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlőség jegyében is folytatott sporttevékenységet, ideértve a fogyatékosok sportját is. Az állam a szabadidősport és a diáksport támogatásával is előmozdítja a mozgásgazdag életmód elterjedését, a rendszeres testedzést.
Közösségi sport és szabadidős tevékenységek szervezése.

 

Nonprofit tevékenységek besorolása szerint:

 

TEÁOR 58.11’08 Könyvkiadás

 

TEÁOR 58.19’08 Egyéb kiadói tevékenység

 

TEÁOR 72.19’08 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

 

TEÁOR 72.20’08 Társadalomtudományi, humán, kutatás, fejlesztés

 

TEÁOR 74.90’08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki szolgáltatás

 

TEÁOR 82.30’08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

 

TEÁOR 85.59’08 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

 

TEÁOR 85.60’08 Oktatást kiegészítő tevékenység

 

TEÁOR 94.99’08 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

 

 

III. Az egyesület működési elvei

 

 

1. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat. Az Egyesület pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem kap.

 

 

2. Céljai megvalósítása érdekében az Egyesület maga vagy együttműködés keretében elsősorban

 

segítséget nyújt azon állampolgároknak, szervezeteknek, akik ilyen kérelemmel fordulnak az Egyesülethez,

 

eseti és folyamatos jellegű oktatást, tanácsadást végez, környezetjogi klinikát működtet

 

hiteles szakmai véleményeket, állásfoglalásokat alakít ki, saját kezdeményezésre vagy felkérésre,

 

szakmai tevékenysége körében rendezvényeket szervez,

 

publikálási tevékenységet folytat,

 

mindezek érdekében regionális, országos és nemzetközi kapcsolatokat hoz létre és tart fent

 

 

3. Az Egyesület céljai megvalósítása során együttműködik

 

társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal

 

a törvényhozás képviselőivel,

 

a kormánnyal és intézményeivel,

 

az önkormányzatokkal,

 

nemzetközi szervezetekkel,

 

gazdálkodó szervezetekkel,

 

oktatási és kutatási intézményekkel,

 

a sajtóval.

 

 

IV. Tagsági viszony

 

 

Az Egyesület tagja lehet minden magyar és nem magyar állampolgár, aki az Egyesület céljaival egyetért és hajlandó közreműködni az Egyesület tevékenységében. Az Egyesület a tagsági viszony keretében is érvényesíti az Etv. 8. § 1. bekezdésében meghatározott nemzetközi jelleget.

 

 

Az Egyesület tagsági formái:

 

Rendes tag,

 

Pártoló tag ,

 

Ifjúsági tag,

 

Tiszteletbeli tag.

 

 

A tagfelvételről a közgyűlés határoz, két tag javaslata alapján.

 

 

A tagsági viszony feltételei

 

Alapszabály elfogadása

 

Belépési nyilatkozat aláírása

 

Tagdíj megfizetése

 

 

5. Tagdíj fizetése

 

A tagdíj megfizetése minden év március 31. napjáig a Zöld Kapcsolat számlájára történő átutalással, illetőleg személyesen az Egyesület irodájának házipénztárában történik.

 

 

6. A tagdíj összegét a közgyűlés határozza meg.

 

 

7. A tag kizárásáról amennyiben a tag magatartásával vagy tevékenységével az egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti, a közgyűlés határoz, a felügyelő bizottság javaslata alapján.

 

 

8. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet mindaz a magyar vagy külföldi elismert szakember, akinek eddigi tevékenysége e minőséget indokolttá teszi és aki hozzájárul az Egyesület tevékenységének fejlesztéséhez. A tiszteletbeli tag címet a Közgyűlés adományozza és annak indokoltságát felülvizsgálhatja. A tiszteletbeli tagok száma nem haladhatja meg a rendes jogú tagok létszámának egynegyedét.

 

 

9. Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetőleg magánszemélyek, amennyiben az Egyesület céljaival egyetértenek és tevékenységét támogatják, pártoló tagok lehetnek. A pártoló tagsági jogviszony létesítéséről a közgyűlés határoz. Pártoló tag fiatalkorú személy is lehet.

 

 

10. A rendes jogú tagsági jogviszonnyal rendelkezők jogai:

 

részt vehetnek az Egyesület bármely tevékenységében és rendezvényein,

 

megválaszthatják az Egyesület testületeit és tisztségviselőit,

 

részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén szavazati joggal,

 

választhatók az Egyesület testületébe vagy tisztségviselőjének,

 

részesednek mindazokból a szolgáltatásokból, melyeket az Egyesület biztosít.

 

 

11. A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai

 

részt vehetnek az Egyesület bármely tevékenységében és rendezvényein,

 

részesednek mindazokból a szolgáltatásokból, melyeket az Egyesület biztosít.

 

tanácskozási joggal vehetnek részt az Egyesület közgyűlésén,

 

tisztségre nem választanak és nem választhatók

 

 

12. Az Egyesület ifjúsági tagja 14 és 18 év közötti életkorú fiatal lehet, szülői (gondviselő) írásbeli beleegyezéssel. Szavazati joggal rendelkezik.

 

 

13. A rendes jogú, tiszteletbeli. pártoló és ifjúsági tagsági jogviszonnyal rendelkezők kötelezettségei:

 

betartják az Alapszabályt

 

részt vesznek a célok megvalósításában és a feladatok teljesítésében,

 

elősegítik az Egyesület testületei és tisztségviselői határozatainak végrehajtását,

 

a rendes és ifjúsági tagok éves tagsági díjat fizetnek, melyet a Közgyűlés állapít meg

 

a pártoló tagok vagyoni hozzájárulást fizetnek, melynek mértékét a közgyűlés állapítja meg

 

a tiszteletbeli tagok tagdíjat nem fizetnek

 

 

14. A rendes és ifjúsági tagsági viszony megszűnése

 

Kilépés: ha a rendes tag szándékát írásban bejelenti. A kilépés a bejelentéssel életbe lép.

 

Felmondás: a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, amennyiben az alapszabályban foglalt tagsági feltételeknek a tag nem felel meg, a tagsági jogviszonyt az Egyesület harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt.

 

Kizárás: A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. Az alapszabály a kizáró határozat ellen az ellenőrző és Felügyelő Bizottsághoz nyújtható be fellebbezés. Az Egyesület közgyűlésén a kizáráshoz a legalább 50%+1 fő jóváhagyása szükséges.

 

Törlés: Ha a tag elhunyt, ez önmagában megszűnteti a tagsági viszonyt, ebben az esetben nem kell törlési határozatot hozni. A Vezetőség törli azt a tagot, aki két éven keresztül elmarad a tagdíj megfizetésével, melyet legkésőbb az évi rendes közgyűlés megkezdéséig teljesíteni kell. A törlést megelőzően a tagot a közgyűlés előtt legalább 10 nappal tértivevényes levélben tájékoztatni kell az elmaradt tagdíj megfizetéséről és arról, hogy amennyiben a közgyűlés megkezdéséig nem rendezi a tagdíjtartozását, akkor tagsági viszonya törlésre kerül.

A pártoló viszony megszűnése

 

Kilépés, ha a pártoló tag szándékát írásban bejelenti. A kilépés a bejelentéssel életbe lép, a Vezetőség a kilépésről az évi rendes közgyűlésen tájékoztatást köteles nyújtani.

 

Törlés: A Vezetőség törli azt a pártoló tagot, aki két éven keresztül elmarad a közgyűlés által meghatározott vagyoni hozzájárulás megfizetésével, melyet legkésőbb az évi rendes közgyűlés megkezdéséig teljesíteni kell. A törlést megelőzően a tagot a közgyűlés előtt legalább 10 nappal tájékoztatni kell az elmaradása megfizetéséről és arról, hogy amennyiben a közgyűlés megkezdéséig nem rendezi tartozását, akkor tagsági viszonya törlésre kerül.

 

A tagság megszűnése esetén a tagsági vagy vagyoni hozzájárulás visszafizetése és esetleges juttatások kifizetése iránti igény nem támasztható.

 

 

V. Az Egyesület szervezete

 

 

1. Az Egyesület vezető testületei:

 

a Közgyűlés,

 

az Elnökség,

 

a Felügyelő Bizottság.

 

2. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az egyesület tagságából választott 3 fő: elnök, alelnök, 1 fő elnökségi tag

 

 

3. Az Egyesület hosszú távú célkitűzéseinek kialakításához Tanácsadó Testület nyújthat segítséget.

 

 

4. Az Egyesület feladatai megvalósítása érdekében az Elnökség Munkacsoportokat hozhat létre.

 

Közgyűlés:

 

az Egyesület legfőbb testületi szerve, a tagok összessége. A Közgyűlés az Egyesület működésének valamennyi kérdésében dönthet, amennyiben azok nem tartoznak más testület vagy tisztségviselő ezen Alapszabályban meghatározott hatáskörébe. Ez utóbbi esetben azonban a Közgyűlés a határozatok elleni fellebbviteli fórumként szolgál. Más testület vagy valamely tisztségviselő határozatait bármely tag megtámadhatja a Közgyűlés előtt. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

 

az Alapszabály elfogadása és módosítása,

 

döntés a tagsági viszonyokról,

 

a tisztségviselők megválasztása és visszahívása,

 

az Elnökség és a Felügyelő Bizottság megválasztása és visszahívása,

 

a Tanácsadó Testület létrehozása,

 

tiszteletbeli tagsági cím adományozása és annak visszavonása,

 

az Egyesület éves programjának elfogadása,

 

az Elnökség éves beszámolójának elfogadása

 

az éves gazdasági beszámoló mérleg és a közhasznúsági jelentés elfogadása,

 

egyesülés kimondása más társadalmi szervezetekkel,

 

az Egyesület szétválásának és feloszlásának kimondása.

 

 

5. Közgyűlés

 

5.1. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Összehívásáról az elnök gondoskodik. A Közgyűlést össze kell hívni a Felügyelő Bizottság, vagy a tagok egyharmadának a cél megjelölésével kifejezett írásbeli kérésére. A közgyűlés ülései nyilvánosak.

 

5.2. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, az eredetileg szabályszerűen összehívott Közgyűlés napirendi pontjaiban, ha erről a tagokat előre tájékoztatták. Szabályszerűen összehívott az a Közgyűlés, amiről az összes - 4.§-ban meghatározott - tagot a napirend megjelölésével a közgyűlés időpontja előtt legalább egy héttel értesítették, kivéve az elhalasztás esetét.           
Amennyiben új napon kerül megtartásra a megismételt taggyűlés, úgy valamennyi tagnak ismételt meghívót kell küldeni, melynek távolmaradás jogkövetkezményére szóló figyelmeztetést tartalmaznia kell.

 

5.3. A Közgyűlés határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A szavazatok kétharmados többsége szükséges az Alapszabály elfogadásához és módosításához, valamint az Egyesület feloszlásának kimondásához.

 

5.4. A tisztségviselők választása titkos szavazás útján történik, a jelölőlistára felkerült jelöltek közül. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

 

 

6. Az elnökség

 

6.1. Az Elnökség két közgyűlés között az Egyesület végrehajtó szerve, amely a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

 

6.2. Az Elnökség tagjai: az elnök, az alelnök, elnökségi tag. Az Elnökség tagjainak megválasztása négy évre szól.

 

6.3. Az Elnökség feladatai különösen

 

a Közgyűlés határozatainak végrehajtása,

 

a Közgyűlés üléseinek előkészítése,

 

az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elkészítése,

 

az éves költségvetés meghatározása,

 

munkacsoportok létrehozása.

 

6.4. Az Elnökség legalább félévente ülésezik, összehívásáról az elnök gondoskodik, oly módon, hogy a napirendet az Elnökség tagjainak az ülések előtt legalább egy héttel megküldi. Az elnökségi üléseken a Felügyelő Bizottság elnökét minden alkalommal meg kell hívni. A határozatképességhez az Elnökség tagjai több mint felének jelenléte szükséges. Az elnökség ülései nyilvánosak, melyek jogszabályban meghatározott esetekben korlátozhatók.

 

6.5. Az Elnökség határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

 

 

7. A Felügyelő Bizottság

 

7.1. Két főből álló ellenőrző szerv, akiket a Közgyűlés választ. Elnöke és tagjai az Egyesületben más tisztséget nem viselhetnek. A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása négy évre szól.

 

7.2. A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület szabályszerű működésének, pénzügyeinek és ügyvitelének ellenőrzése. Ellenőrzéséről évente beszámol a Közgyűlésnek.

 

7.3. A Felügyelő Bizottság évente egy alkalommal ülésezik. Ülését a Bizottság elnöke, az ülés előtt legalább 8 nappal, a napirend megjelölésével hívja össze írásban, nyomon követhető módon (postai, vagy elektronikus levél). Határozatképes az ülés, ha azon a tagok közül legalább ketten jelen vannak.

 

Határozatképtelenség esetén az ismételten összehívott ülés az eredeti feltételekkel határozatképes azokban a napirendi pontokban, melyekről a Bizottság tagjait a meghívóban előre tájékoztatták.

 

Amennyiben a határozatképtelenség miatt elhalasztott ülés új napon kerül ismételt összehívásra, úgy a Felügyelő Bizottság valamennyi tagjának ismételt meghívót kell küldeni, mely tartalmazza, hogy az ülés az eredeti feltételekkel határozatképes azokban a napirendi pontokban, melyekről a Bizottság tagjait a meghívóban előre tájékoztatták.

 

7.4. Az Egyesület Felügyelő Bizottsága az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

 

7.5. A Felügyelő Bizottság elnöke az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz.

 

7.6. A Felügyelő bizottság köteles az Elnökséget vagy a Közgyűlést értesíteni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

 

Az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás. történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését teszi szükségessé;

 

a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

Az Elnökséget vagy a Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség vagy a Közgyűlés összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

 

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyelet ellátó szervet.

 

A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság működésére egyebekben az Elnökség működésének szabályai irányadók.

 

 

8. Munkacsoportok

 

8.1. Az Elnökség az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében Munkacsoportokat hozhat létre.

 

8.2. Munkacsoport vezetője az Elnökség által felkért rendes jogú egyesületi tag lehet.

 

8.3. Az 1. bekezdésben jelzett feladatok ellátása során a Munkacsoport teljes önállósággal járhat el, munkáját a Közgyűlés és az Elnökség tanácsokkal támogatja. A Munkacsoport vezetője évente legalább két alkalommal az Elnökség, egy alkalommal a Közgyűlés előtt számol be munkájáról.

 

8.4. A Munkacsoport az 1. bekezdésben jelzett feladatok ellátása során a megbízás jellegétől függően elsősorban az Egyesület tagjait, kivételesen külső személyeket kér fel közreműködésre. Az alkalmazotti, illetve megbízásos jogviszonyt az elnök és a felkért egyesületi vagy külső személyek közötti szerződés rendezi.

 

 

VI. Tisztségviselők

 

 

1. Az Egyesület elnöke az Elnökség tagjaként

 

önállóan képviseli az Egyesületet,

 

összehívja az Elnökség és a Közgyűlés üléseit,

 

elnököl az Elnökség és a Közgyűlés ülésein,

 

megbízást ad a könyvelés ellátására,

 

munkáltatói jogokat gyakorol az Egyesület alkalmazottai felett,

 

utalványozási jogot gyakorol

 

egyik aláíróként, a pénztárossal együttesen aláírási joga van az Egyesület bankszámlája tekintetében.

 

Az Egyesület alelnöke, az Elnökség tagjaként az Elnökség által meghatározott munkamegosztás szerint

 

képviseli az egyesületet

 

segíti az elnök munkáját és szükség szerint helyettesíti az elnököt.

 

szakmai ügyekben tárgyalási és aláírási joggal rendelkezik,

 

gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnök fölött  

 

az elnökkel együtt előkészíti a Közgyűlés és az Elnökség üléseit,

 

 

2. Az Egyesület titkára (szükség esetén választható) az Elnökség által meghatározott munkamegosztás szerint segíti az elnök munkáját és képviseli az egyesületet.

 

 

3. A pénztáros

 

az egyesület vezetõségi ülésén meghívottként vesz részt,

 

kezeli a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat, kapcsolatot tart a könyvelővel,

 

elkészíti a pályázati beszámolók pénzügyi elszámolásait,

 

a mindenkor érvényes pénzügyi szabályok betartásával végzi munkáját

 

egyik aláíróként, az elnökkel együttesen aláírási joga van az Egyesület bankszámlája tekintetében

 

 

4. A Vezetőség és a Felügyelő Bizottság tagjaira, tisztségviselőire vonatkozó közös rendelkezések

 

4.1. A Közgyűlés, valamint a Vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

 

kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

 

bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

4.2. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja (illetve könyvvizsgálója) az a személy, aki

 

a Vezetőség elnöke vagy tagja (ide nem értve az Egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

 

az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

 

az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást –, illetve

 

az a) és c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. [Ptk. 685.§ b) közeli hozzátartozó fogalma: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa].

 

Az Egyesület megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

 

amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

 

amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

 

amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

 

amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Vezető tisztségviselőnek számít [CivilTv. 2.§ (29) ] az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének vagy – amennyiben az Egyesületnek van felügyelő szerve – a felügyelő szerv elnöke és tagja.

 

 

VII. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

 

 

1. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

 

2. Az Egyesület bevételi forrásai:

 

a tagdíjak,

 

a rendezvények, oktatási tevékenység és publikációk bevételei,

 

támogatások, pályázati források, nonprofit vállalkozói bevételek, adományok magyar és külföldi szervezetek és személyek részéről.

 

3. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében szerződés vagy pályázat díjazásából könyvelési és irodai költségek fedezésére 10%, kérelem esetén ettől eltérő kezelési költség vonható le, vagy egyedi esetekben az Elnökség ettől eltérően is dönthet.

 

4. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.

 

5. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

 

6. A (5) bekezdésben foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

 

7. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

 

9. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

 

10. Az Egyesület a közhasznú társaság kivételével

 

a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;

 

b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

 

11. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak az előző bekezdésben meghatározott közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja.

 

12. Az Egyesület közhasznú jelentését honlapján nyilvánosságra hozza.

 

13. Az Egyesület közhasznú jogállásának esetleges megszűnésekor esedékes köztartozásait rendezi, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéses kötelezettségeit időarányosan teljesíti.

 

14. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

 

15. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

 

16. Az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyona az Egyesület céljaihoz hasonló célkitűzéssel tevékenykedő egyesületek, társadalmi szervezetek és alapítványok között osztható fel, az Egyesület feloszlását kimondó közgyűlés határozatának megfelelő módon.

 

 

VIII. Garanciális iratkezelési, nyilvántartási és beszámolási szabályok4

 

 

1. Az Egyesület vezető szerveinek Közgyűlés, Elnökség és a Felügyelő Bizottság. döntéseiről olyan nyilvántartást kell készíteni, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya ha lehetséges, személye megállapítható.

 

2. Az Egyesület elnöke felelős a vezető szervek döntéseinek nyilvántartásáért a határozatok tárában valamint a döntéseknek az érintettekkel való közléséért. Ez egyes személyeket érintő döntések esetén ajánlott postai küldeményben, az Egyesület összes tagját vagy tagok nagyobb csoportját érintő döntések esetén szóban, jegyzőkönyvben, körlevélben vagy egyéb igazolható módon történhet.

 

3. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, különös tekintettel a közhasznúsági jelentésre, bárki betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet. Az Egyesület működésével, szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos egyes lényeges információknak, valamint az Egyesület beszámolóinak a nyilvánosságra hozataláról az elnök esetenként dönt. Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül bárki is részesülhet.

 

4. Az Egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléséről az Egyesület időszaki kiadványaiban, sajtóközleményeiben és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

5. Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

6. Az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a számviteli beszámolót a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalaptól, helyi önkormányzattól, kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

7. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet.

 

 

IX. Egyesület tevékenységének nyilvánossága

 

Az Egyesület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv adattartalmára 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet 43. mellékletében foglaltak irányadók.

 

Az Egyesület szervei döntéseiket határozatba foglalják.

 

A határozatokat a Határozatok Tárában kell nyilván tartani.  A Határozatok Tára oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés és az Egyesület egyéb szerveinek döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.

 

A határozatokról a tagokat és az érintetteket

 

igény esetén az Egyesület székhelyén, előre egyeztetett időpontban, és

 

az érintettek által erre a célra megadott elérhetőségek (e-mail, levelezési cím) egyikén tájékoztatni kell.

 

Az Egyesület szervei által hozott határozatokba, az Egyesület működése kapcsán keletkezett iratokba – az Egyesület elnökével való előzetes időpont-egyeztetés után – bárki betekinthet az Egyesület székhelyén. Valamennyi határozat az Egyesület honlapján keresztül nyilvánosságra kerül. A betekinthetőség jogának biztosítása során a személyiségi és adatvédelmi jogok nem sérülhetnek.

 

 

Záradék:

 

Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit, valamint a 2013.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló I.II.-III. részben foglaltakat kell alkalmazni.

 

A létesítő okirat megfelel a Közgyűlés 2014. május 19-ei módosítása alapján hatályos tartalmának.

 

 

 

Módosítás: 2014.október 10.

 

 




Akadálymentesítés

  • Vissza

Támogatók

Kompomata

Hasznos linkek