Mi az oka, hogy a fűtési szezonban rendszeresen egészségtelen a levegő Miskolcon; Putnokon és Sajószentpéteren pedig kifogásolt?
Sajnos jelentős részben a szennyező, rossz minőségű lignittel vagy illegális háztartási hulladékkal való lakossági fűtés és az elavult, vegyestüzelésű kazánok. A közlekedés, dízelautók és a gyárak, ipar kibocsátásai tovább súlyosbítják a problémát.
Megnéztük, hogy a helyi lignitnek mekkora szerepe lehet a légszennyezésben, egy tipikus borsodi lignitbányás falu, Sajókápolna példáján.
A borsodi szénbányák nagy részét az elmúlt évtizedekben bezárták, a szerkezetváltás lezajlott. Ennek árát a megye lakosai fizették meg, munkahelyek elvesztésével, kiüresedő falvakkal.
Az utóbbi években viszont visszarendeződés indult meg: egyre-másra kapnak engedélyt kis “felugró” felszíni lignitbányák, amelyek helyi munkahelyeket nem, vagy alig, viszont légszennyezést és más környezeti-társadalmi problémákat annál inkább okoznak rövid, néhány éves működési idejük alatt.
Egy kis Sajó-völgyi borsodi falu, Sajókápolna mellett két ilyen lignitbánya is működik, és már tervezik a harmadikat. A környéken ez, a helyi alacsony minőségű lignit a háztartási fűtés egyik legfontosabb energiaforrása a kisebb településeken, ami jelentősen ront a levegőminőségen.
Ezért a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület és az MTVSZ “Borsod fejlesztéséért” program munkatársaiként vettük a fáradtságot és egy GRIMM EDM 164 típusú profi mérőműszerrel 2018. október 6 és november 8-a között mértük Sajókápolna levegőminőségét, a lignitbányától 150 m-re levő magánterületen.
A megfigyelt 28 napos időszakban az EU 24 órás átlagos határértéke 50 mikrogramm/m3 a durva szállópor részecskék (PM10) esetében 5 napon volt túllépve.
A környezeti levegőminőségről szóló uniós irányelv egy év alatt max. 35 túllépést enged meg, szűk egy hónap alatt az 5 nap túllépés tehát igen jelentős.
Az azóta megnyitott II-es és tervezett III-as sajókápolnai lignitbányákkal a levegő minősége és ezzel a lakosok egészsége sajnos minden bizonnyal tovább romlik.
A finom szállópor részecskék (PM 2,5) tekintetében az EU levegőminőségről szóló irányelvének nincs 24 órás átlag határértéke, csak egy éves, amelyet soha nem szabad átlépni. Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) azonban 24 órás átlag határértéke van, 25 mikrogramm/m3. Ezt a határértéket a sajókápolnai levegőminőség 18 napon, vagyis a megfigyelt idő 64%-ában túllépte, megszegte.
Megdöbbentő, hogy még egy erdők által körülvett, távoli faluban is rendszeresen túllépi a légszennyezés szintje az EU és a WHO határértékeit. A finomszemcsék (PM2,5) magas aránya azt jelzi, hogy a faluban a légszennyezést főleg azok a helyi háztartások okozzák, amelyek fűtésüket helyi, gyenge minőségű lignittel vagy hulladékkal biztosítják (mert ezekhez férnek olcsón hozzá).
Márpedig a Sajókápolnán bányászott lignitet a lakosságnak értékesítik, és a falu házaiban bőségesen fűtenek vele – ezt azonnal érezni is lehet, ha a település határához érve beleszippantunk a levegőbe.
Sajókápolna külszíni I-es és II-es lignitbányája mindössze 100-150 méterre van a lakóházaktól.
A bányák megduplázzák a helyi lakosság szennyező részecskéknek és szállópornak való kitettségét: nemcsak a nem éppen hatékony kazánjaikban égetett lignit szennyezi az emberek szervezetét, levegőjüket, hanem a bánya lignit-kitermelése és szállítása során keletkező, szennyező szállópor részecskék is.Ráadásul a Sajókápolna III bánya tovább súlyosbítaná az egészségügyi kockázatokat.
A magyar Alaptörvény szerint minden magyar lakosnak joga van a tiszta környezethez. Az egyes háztartás fűtési gyakorlatokat figyelembe kell venni az ország által vállalt energiaátmeneténél, energiaszerkezetének változtatásánál, és jobban kell segíteni a lakosokat, hogy tiszta és energiahatékony fűtésre válthassanak, elérhető áron.
BAZ megyének van megyei klímavédelmi stratégiája. Ebben ugyan meg van említve, hogy az alacsony minőségű, háztartási fűtéshez égetett lignit károsítja a levegő minőségét és komolyan hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, de meglepő módon semmilyen intézkedést nem fogalmaznak meg e légszennyezés és kibocsátás csökkentése érdekében.
A kormányzat, a megyei és helyi önkormányzatok folyamatosan figyelmen kívül hagyják ezt a súlyos borsodi és országos problémát. Nem csoda, hogy a régió légszennyezettségi szintje rendszeresen meghaladja az EU napi és éves határértékeit.
Örvendetes, hogy elindult a “politikai párbeszéd a szén kivezetéséről”, és a szén-alapú áramtermelés esetleg kivezetésre kerülhet a következő évtized végére, ahogyan az energetikai és éghajlatvédelmi ügyekben illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára fogalmazott a “Szenes régiók átmenetben EU Platform” novemberi találkozóján és azt követően.
Úgy tűnik azonban, hogy a borsodi lakosság továbbra is kénytelen a sorra nyíló lignitbányák által tovább szennyezett levegőt beszívni.
A probléma megoldására borsodi civilszervezetek (köztük a ZKE) és egészségügyi szakértők a következőket javasolják: A regionális kormányzati hivatalnál a levegőminőségi terv érdemi felülvizsgálata
A regionális/megyei éghajlatvédelmi stratégiák nemzeti és uniós szintű értékelése, érdemi felülvizsgálata, hogy azok akciótervei érdemben foglalkozzanak a helyi lignit és bányászata problémakörével.
Az éghajlatvédelmi cselekvési tervek felülvizsgálata, hogy fogalmazzanak meg konkrét, kötelező erejű intézkedéseket a helyi lignitből eredő szennyezések, kibocsátások csökkentésére, és megfelelően támogassák a rászoruló lakosság tiszta és hatékony fűtésre való váltását.
A sziléziai szénrégióhoz hasonlóan, egy hazai országos, többéves, rászoruló lakossági támogatási alapot indítsanak szigetelésre és az elavult, nem hatékony szenes-lignites lakossági kazánok tiszta, hatékony kazánokra cserélésére.
A cserére ösztönző támogatással párhuzamosan fokozatosan vezessék ki, tiltsák be a lakossági lignitfűtést és a lignit/szemétégetésre is használható elavult lakossági kazánokat.
A lignit lakossági értékesítése tilalmának bevezetése is indokolt (mint azt már Lengyelországban számos régióban megtették). A tüzelőanyag támogatásnak nem szabad rossz minőségű lignitnek porszénnek vagy vizes fának lennie. Helyette hatékonyabb a szigeteléshez és a tiszta és hatékony tüzelőberendezések vásárlásához nyújtott támogatási alap létrehozása, súlyozottan a hátrányos helyzetű, energiaszegénységben élő csoportoknak (utóbbiban akár 80%-os támogatással).
F. Nagy Zsuzsanna, Zöld Kapcsolat Egyesület
Botár Alexa, MTVSZ
(További képek a Zöld Kapcsolat Egyesület Facebook oldalán)
