Belefulladunk a melegbe? – Szakmai nap és civil fórum

Szakmai napot és civil fórumot szerveztünk Belefulladunk a melegbe címmel a Magyar Természetvédők Szövetsége és az Elosztó projekt támogatásával 2020. február 28-án.

Az elmúlt hónapokban számos módon igyekeztünk felhívni arra a figyelmet, hogy napjainkra a Sajó-völgyi légállapotról nem lehet csupán környezetvédelmi szempontból beszélni és fokozottan kell szembenézni térségünkben az energiaszegénységgel.

Elengedhetetlen, hogy a szociális és gazdasági összefüggésekkel együtt értékeljük és kezeljük a kialakult helyzetet. Megfigyeléseinket, megállapításainkat és javaslatainkat összegezzük pénteki fórumunkon.

Köszöntőt Varga Andrea Miskolc Megyei Jogú Város alpolgármestere mondott, majd Lukács András Levegő Munkacsoport elnöke a Sajó völgyi levegőminőségi zóna intézkedési tervvel kapcsolatos álláspontjukat ismertette. F. Nagy Zsuzsanna Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke Fűtési szennyezők a Sajó-völgyben címmel, a borsodi szenek vizsgálati eredményeit ismertette.

Kovács Bence Magyar Természetvédők Szövetsége, energia program munkatárs a szénkivezetés nemzetközi és hazai folyamatairól, a Borsod fejlesztéséért program céljairól további teendőiről szólt, míg Orosz Emese a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata által az elmúlt hónapokban végzett, az energiaszegény társadalmi rétegek fűtési szokásainak felmérését ismertette. Tarr Katalin Levegő Munkacsoport, környezeti tanácsadója a borsodi levegőminőség mérés tapasztalatait (szálló por PM2,5) mutatta be, míg Feldmár Nóra Elosztó Projekt Energiaszegénység Magyarországon tartott előadást.

Délután civil fórumra került sor, ahol a térségben tevékenykedő arnóti, sajószentpéteri, bükkszentkereszti, felsőnyárádi, tomori civil kezdeményezések is ismertették helyi problémáikat a levegőszennyezés és energiaszegénység témakörében, majd a továbbiakhoz közös akciótervet vázoltunk fel.

 

 

A lignit alkalmatlan lakossági tüzelésre

Sajtóanyag – KÖTHÁLÓ – Zöld Kapcsolat Egyesület

2019. november 10.

A Sajó-völgyben tapasztalható romló levegőminőségi állapot javítása érdekében a helyi és országos környezetvédelmi szervezetek együttműködésével kampány indult az elmúlt évben.

A Levegő Munkacsoport és Zöld Kapcsolat Egyesület a térség Levegő-tisztaságvédelmi tervének felülvizsgálatát kérték és érték el, a Magyar Természetvédők Szövetsége Sajókápolnán szállópor mérést és szakmai műhelymunkát szervezett, legutóbb pedig az „Elosztó” projekt támogatásával a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata megbízásából lakossági szénárusító helyekről szénminták beszerzése, majd bevizsgáltatása történt meg 2019. szeptemberében.


Olcsó, a legszegényebbek számára leginkább elérhető szénféleségeket vásároltunk, illetve szereztünk be. A Bükkábrány-Ózd vonalon található TÜZÉP-eken a helyben bányászott bükkábrányi, putnoki, felsőnyárádi szeneket, illetve egy kivétellel, német brikettet is vásároltunk. Sajókápolnáról és Ózdról is beszereztünk mintákat, ahol az elmúlt évben, szociális tüzelőanyagként, ingyen kapták a lakosok.

A minták eredményei azt igazolják, hogy a lakosság számára tüzelőanyagként árusított és osztott lignit háztartási tüzelésre alkalmatlan, ugyanis alacsony a fűtőértéke, magas a hamu, és kén tartalma.

A hátrányos helyzetű térségek lakói kényszerűségből mégis kénytelenek megvenni, hiszen jövedelmük nehezen engedi meg az ettől jobb minőségű fűtőanyagok beszerzését.

Így például a bükkábrányi lignit brikett hamutartalma száraz állapotban 40% felettinek bizonyult, de a bükkábrányi és sajókápolnai lignité is 30% fölött volt. Ezzel szemben a német barnaszén értéke 3,9! Különösen aggasztó a hazai szénféleségek magas kéntartalma (3,29-4,60) a német termékhez képest, amely csupán 0,36% volt. A legrosszabb értéket a sajókápolnai minta mutatta, ezzel is alátámasztva az elmúlt években civilek által végzett levegőminőségi- és anyagvizsgálatok eredményét. Örvendetes, hogy a civil nyomásgyakorlás eredményeként ez a bánya augusztustól már szünetelteti a tevékenységét és „terméke” nem károsítja sem a füstgáz szilárd részecskéivel, sem a hátra maradt hamuval a környezet és a környékbeli lakosok egészségét.

Összefoglalva elmondható, hogy az ásványi nyersanyagok meghatározását szabályozó kormányrendelet szerint hat darab bevizsgált minta közül négy minta lignitnek, vagy szénnek nem nevezhető anyagnak minősíthető. Két minta széntartalma alapján ugyan megfelelő, azonban aggasztóan magas a kimutatott kéntartalmuk (Ózd/Felsőnyárád), holott ezeket a lakosság többnyire szűrőberendezések nélküli kályhákban égeti el. Károsodik a fűtőberendezés, a kén és szállópor terhelés garantált.


A bányászati tankirodalom csaknem száz éve tényként kezeli, hogy a lignit kizárólag erőművi égetésre alkalmas. Érthetetlen módon a levegőszennyezéstől egyébként is szenvedő Sajó-völgyben mégis terjed a lignit lakossági értékesítése, mi több, egyes önkormányzatok az állam meghosszabbított kezeként szociális fűtéstámogatásként osztják a lakosság körében!

Hogyan lehetséges mindez, amikor közismert, hogy az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban van az Európai Bizottság kérelme, melyet Magyarország ellen indított a PM10 (szálló por) jogsértés ügyében (kötelezettségszegés megállapítása iránt) a Sajó-völgyi zónát konkrétan is nevesítve? Amikor a térségre vonatkozó levegőminőségi terv soron kívüli felülvizsgálatára kötelezte az országos főhatóság a megyei kormányhivatalt?

A megadott májusi véleményezési határidőig a Zöld Kapcsolat Egyesület, valamint a Levegő Munkacsoport is számos intézkedési javaslatot fogalmazott meg a helyben élő lakosságot és szakembereket is bevonva. Ez idáig azonban sem egyeztetésre, sem a javaslatok megvitatására nem került sor, s a közérdekű környezetvédelmi információkat sürgető kérdésekre sem adott a környezetvédelmi hatóság választ. Holott a Sajó-völgy földrajzi adottságai miatt a máshol problémát nem okozó meteorológiai körülmények, itt az egyébként hasonló kibocsátások esetén is kritikus állapotot jelentenek, és komoly egészségügyi hatást okoznak, ahogyan azt a tüdő és légzőszervi megbetegedések száma is igazolja.

A földrajzi elhelyezkedésen és a meteorológiai körülményeken változtatni nem lehet, ezért a kibocsátó források körét kell az eddigiekhez képest jóval pontosabban meghatározni, és ennek tekintetében sürgős kibocsátás-korlátozó intézkedéseket kell hozni.


A megfogalmazott javaslatok közül néhány:
– Az ipari kibocsátásokon túl a lakossági tüzelésben jelen levő olcsó, légszennyező lignit és barnaszén magas káros anyag (kéndioxid) és üvegház-kibocsátással jár. Tiltsák be a lignit tüzelőanyagként való értékesítését. Tiltsák be a völgyben az újabb lignit bányák nyitását és vizsgálják felül az ásványi nyersanyag minőségét szem előtt tartva a még működőket.


– Piacfelügyeleti szervként a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat indítson vizsgálatot a lakossági forgalomba hozott szénféleségek ellenőrzése érdekében, vizsgálja ki a lakossági tüzelésre értékesített ásványi nyersanyagok mennyiségét, fajtáját, a felhasználás, hasznosítás módját.


– A fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja meg a kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagok teljes körét (megfelelőségi tanúsítványok, származási bizonyítványok).


– Vizsgálják felül az önkormányzatok szociális tüzelőanyag támogatási gyakorlatát, a lignitet, a magas kéntartalmú szeneket vegyék ki a támogatható tüzelőanyagok köréből.

A független szénbemérés eredményei egyértelműen mutatják, hogy a lakosság számára napjainkban árusított gyenge minőségű Sajó-völgyi szénféleségek egészség- és környezetkárosítóak. Ez is alátámasztja, hogy a lakossági fűtésből sürgősen ki kell vezetni a szenet, segíteni kell a tisztább fűtési módokra való átváltást. Indokolt egy támogatási alap létrehozása a hatékonyabb szigeteléshez és hatékonyabb tüzelőberendezések vásárlása érdekében, súlyozottan a hátrányos helyzetű, energiaszegénységben élő csoportok számára (utóbbiban akár 80%-os támogatással).

További információk:
F. Nagy Zsuzsanna, KÖTHÁLÓ – Zöld Kapcsolat Egyesület
info@zoldkapcsolat.hu, 706002852
https://mtvsz.blog.hu/2018/12/19/borsodi_falvak_fuldokolnak_a_helyi_lignit_tuzelese_miatt
https://www.elosztoprojekt.hu/
https://zoldkapcsolat.hu/sajtokozlemeny

Kontraszt: klímacsúcs a lengyel szénrégióban

Borsodi és szlovák, cseh, bolgár, román és lengyel szénrégiós önkormányzati delegációkkal együtt részt vettünk a Bankfigyelő Hálózat “igazságos szerkezetváltás” (Just Transition) tanulmányútján a lengyelországi Sziléziában.

Borsodi és szlovák, cseh, bolgár, román és lengyel szénrégiós önkormányzati delegációkkal együtt részt vettünk a Bankfigyelő Hálózat “igazságos szerkezetváltás” (Just Transition) tanulmányútján a lengyelországi Sziléziában. “Kontraszt: klímacsúcs a lengyel szénrégióban” bővebben

A helyes téli tüzelés

Fűts okosan! – hallani a helyes téli tüzelés érdekében indult kampány felhívásait, a hogyan?-hoz azonban bővebb ismeretekre van szükség.

Fűts okosan! – hallani a helyes téli tüzelés érdekében indult kampány felhívásait, a hogyan?-hoz azonban bővebb ismeretekre van szükség. “A helyes téli tüzelés” bővebben

Borsodi falvak fuldokolnak

Mi az oka, hogy a fűtési szezonban rendszeresen egészségtelen a levegő Miskolcon; Putnokon és Sajószentpéteren pedig kifogásolt?

Mi az oka, hogy a fűtési szezonban rendszeresen egészségtelen a levegő Miskolcon; Putnokon és Sajószentpéteren pedig kifogásolt? “Borsodi falvak fuldokolnak” bővebben