Közlemény – ítélethírdetés a miskolci cementgyár ügyében

 

Zöld Kapcsolat Egyesület – 2023. július 17. Miskolc

Megnyerte a Zöld Kapcsolat Egyesület azt a közigazgatási pert, melyet a Hejőcsabai cementgyár engedélyezése ügyében a környezetvédelmi hatósággal szemben csaknem 8 éve indított. Az ítélet ellen rendes jogorvoslat keretében fellebbezésnek nincs helye. A Miskolci Törvényszék kötelezte a Pest Vármegyei Kormányhivatalt, hogy az egyesületnek 15 napon belül 1.149.476  forint perköltséget fizessen.

Az ítélet az következő linkre kattintva pdf formátumban letölthető: Ítélet-2023

A HCM 1890 Zrt. 2015-ben nyújtott be a hatósághoz egységes környezethasználati engedély kérelmet cementgyártás és hulladékok energetikai együttégetése tárgyában. A közmeghallgatást követően civil munkacsoport alakult F. Nagy Zsuzsanna egyesületi elnök, Ambrus Gyöngyi Kistokaj polgármestere, dr. Hajas Sándor szülész-nőgyógyász főorvos, s az azóta elhunyt dr. Megay Róbert ügyvéd, és Kerek István anyag- és kohómérnök részvételével. Többek között azt nehezményezték, hogy a hatóság évi 5000 tonna szálló por kibocsátást és napi 507 teherautó elhaladását engedélyezte a cég számára. Véleményük szerint lakóövezet közvetlen szomszédságában együttégető cementműre nincs szükség egy olyan nagyvárosban, ahol a szállópor koncentráció mértéke meghaladja a megengedett éves egészségügyi kibocsátási határértéket.  Szakértői véleményt készíttettek, s néhány hét alatt, több mint 2000  beruházást ellenző aláírást is összegyűjtöttek.

A vállalat rágalmazási pert indított a STOP Miskolci Cementgyár Civil Munkacsoport tagjai és a véleményüknek nyilvánosságot biztosító Észak-Magyarország Szerkesztősége ellen, azonban mindkettőt elveszítette. A bíróság ugyanis kimondta, hogy alapvető kommunikációs jog a véleménynyilvánítás, melyet hazai és európai joghatóságok is megerősítettek.

A civilek igyekeztek elérni, hogy a bíróság kezelje szakkérdésként az ügyet és rendeljen ki igazságügyi szakértőt az engedélyezett tevékenységek és kibocsátások megítélése érdekében. Dr. Megay Róbert, a civilek perbéli álláspontját megalapozó ügyvéd mindvégig hangsúlyozta, hogy az itt élőknek joguk van a tisztességes eljáráshoz. Egy olyan eljáráshoz, amely figyelembe veszi az egészséges környezethez való legteljesebb jogukat. Azonban a Miskolci Törvényszék 2020 októberében úgy ítélte meg, hogy „az eljárásjogi kifogások megalapozatlanok voltak, az ügy érdemére kiható eljárásjogi jogsértés nem volt feltárható”. Valamint „közvetlen jogi érdek hiányában” nem járult hozzá, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata felperesi beavatkozóként belépjen a perbe a Zöld Kapcsolat egyesület mint felperes pernyertessége érdekében. Holott a cementgyár csaknem a város közepén helyezkedik el, sok ezren laknak a tevékenységhez szervesen tartozó kőbánya és szalagpálya mentén, illetve turisztikai üdülő övezet is található a környezetében. A döntéssel szemben az egyesület ismét a Kúriához fordult, melynek eredményeként a 2021. november 17-én a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, hatályon kívül helyezte és új eljárásra, új határozat hozatalára utasította a Miskolci Törvényszéket. Az Egyesület által 2016 óta hangoztatott álláspontot helytállónak ítélte, miszerint a bíróság csak szakvélemény birtokában lesz abban a helyzetben, hogy megalapozottan dönthessen. Ezért igazságügyi levegőminőségvédelmi és zajvédelmi szakértő kirendelését indítványozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új eljárásban már figyelembe kell venni az Európai Bíróság ítéletét is (Bizottság kontra Magyarország PM10-határértékek túllépése), illetve az időközben szigorodott BAT (legjobb elérhető technika) előírásait is. A Miskolci Törvényszék mindezek alapján levegőtisztaság- védelmi és környezeti zajvédelmi kérdéseket szakkérdésként, szakértő bevonásával vizsgáltatta, az egyesületre róva a szakértői díj előlegezését és annak letétbe helyezését. Ezt az összeget ismét csak lakossági összefogással, de sikerült előteremtenie az egyesületnek. Érdemes volt. A kirendelt igazságügyi szakértő ugyanis megállapította, hogy az engedély kiadásakor a hatóság több szegmens tekintetében, így például a hatásterület modellezése, a levegőtisztasági és zajvédelmi mérések, számítások pontossága, összhangja, a határértékek jogszabályoknak való megfelelősége, illetve a modellezés módszertana körében számos hiányosságot, pontatlanságot, belső ellentmondást tartalmazott, melyet a hatóság “nem észlelt”. Megállapította például azt is, hogy a zajkibocsátási határértékek meghatározására akként került sor, hogy az EKHE dokumentáció egyetlen pontos számítást sem tartalmazott ezzel összefüggésben. A másodfokú hatóság nem észlelte továbbá, hogy nem a határérték alsó értékét veszik figyelembe.

A hatóságok nem észlelték továbbá, hogy a gazdasági területeken és a zajtól nem védendő területeken a hatásterület nem került lehatárolásra. Zajvédelmi szempontból a szakértő megítélése szerint a hiánypótlási felhívásra adott válaszban szereplő három mondat sem elégíti ki a BAT (legjobb elérhető technika) megfelelőségének ellenőrzése esetén a jogszabályi előírásokat. A szakértői véleményből tehát megállapítható, hogy olyan mértékű hiányosságokban szenved a kérelem és a mellékletei, hogy annak a szakértői véleménynek megfelelő pótlása csak komolyabb előkészítő tevékenység mellett lehetséges, illetve az engedélyezett időszak végétől (2020) is jelentős idő telt el, a létesítmény leállításától pedig 13 év. Mindezen tények alapján a bíróság a környezetvédelmi hatóság határozatát hatályon kívül helyezte, új eljárás lefolytatására kötelezés nélkül.

Így tehát  a cementgyártási tevékenység hulladék együttégetéssel a 2016-ban kiadott engedély alapján nem indítható a hejőcsabai cementgyár területén. Ehhez megfelelő színvonalú, az EKHE, BAT és valamennyi vonatkozó uniós előírás betartását garantáló új engedélykérelemre, és a közérdeket, a szakmai követelményeket súlyuknak megfelelően mérlegelt engedélyre lenne szükség a hatóság részéről.

A Zöld Kapcsolat Egyesület ezúton is köszöni valamennyi segítőnek, szimpatizánsnak, hogy bíztak a lakosság környezeti egészségét szem előtt tartó civil álláspontban, s ha szükséges volt, anyagi támogatást is nyújtottak az ügy tovább viteléhez. Különösen hálás az egyesület az időközben elhunyt dr. Megay Róbert mellett dr. Sóczó Réka és dr. Vágó Péter ügyvédeknek, akiknek köszönhetően sikerrel fejeződhetett be a per a civilek számára. Az egyesület a közeljövőben egy piknik formájában szeretné a támogatói és szakmai segítők számára feleleveníteni és emlékezetessé tenni a közösen elért eredményt.

Ez az ügy a  környezeti demokrácia terén különösen fontos napjainkban, amikor a környezetvédelmi jogban a jogorvoslati jogok szabályozása és a döntéshozatalban a részvételi jogok egyre szűkülnek. Az országban számos olyan nagyberuházás van folyamatban és tervben, melyek jelentősen kedvezőtlen környezet-egészségügyi hatással rendelkezhetnek, amennyiben a környezetvédelmi és egészségügyi hatóságok nem a megelőzés és elővigyázatosság elve alapján járnak el, és nem veszik figyelembe a jövő nemzedékek alapvető jogait.

További információk:

Zöld Kapcsolat Egyesület

https://www.facebook.com/miskolcicementgyarstop

zoldkapcsolat@gmail.com

KÖZLEMÉNY

Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás szükséges a Tornai Cementgyár kapacitásbővítése ügyében

Az Espooi Egyezmény adta keretek között NEMZETKÖZI környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezte a Magyar Kormánynál a Zöld Kapcsolat Egyesület. Álláspontjuk szerint a Tornai Cementgyár „modernizációja” határon átnyúló szennyezést okoz, ezért a hatásvizsgálati eljárásban a szlovák határ mindkét oldalán élőknek joguk van a környezeti információkhoz való hozzáféréshez és a részvétel lehetőségéhez. Ezen jogok biztosítását azonban elmulasztotta a szlovák fél.

 

A tornai cementgyár „fejlesztése” a határon átnyúló levegőszennyezés jelentős növekedését okozhatja a határ menti települések számára Magyarországon is. Az uralkodó szélirány miatt különösen a Torna és Bódva völgyben élő lakosságot, a védett és fokozottan védett természetvédelmi területeket (pl. Aggteleki Nemzeti Park) érintően növekedhet a már eddig is tapasztalható légszennyezés.

 

Kizárólag nemzetközi hatásvizsgálati eljárás folyamatában tisztázódhat, hogy milyen hatásokat jelenthet a térség levegőminőségére a cementgyár működése, az együttégetett hulladék mennyiségének tervezett mintegy 78%-os kapacitásnövelésével, azaz 115 ezer tonna hulladék égetésével.

 

A miskolci székhelyű Zöld Kapcsolat Egyesület, mint környezeti jogérvényesítésben tevékenykedő társadalmi szervezet támogatásáról biztosította a beruházás ellen protestáló lakosokat, önkormányzatokat és a mai napon kérelmet nyújtott be Dr. Nagy István agrárminiszterhez, valamint dr. Rácz András környezetügyért felelős államtitkárhoz.

 

Felhívták a figyelmet arra, hogy a Szlovák Köztársaság nem teljesítette az Espoo-i egyezmény szerinti eljárási kötelezettségét, amikor nem értesítette hazánkat az eljárás indításakor. Az egyesület azt kéri és kezdeményezi, hogy miután Magyarország egyértelműen hatásviselő fél, lépjen be a Danucem Slovensko a.s. Részvénytársaság által kezdeményezett környezeti hatásvizsgálati eljárásba. A magyar kormány határozottan érvényesítse lakosainak érdekeit, és kérje az Espooi Egyezmény által lehetőséget biztosító nemzetközi hatásvizsgálati eljárás lefolytatását.

 

Mint ismeretes a Zöld Kapcsolat Egyesület, a környezetvédelmi hatóság által, a miskolci cementgyár (HCM 1890 Zrt.) számára kiadott környezethasználati engedélyt a Sajó-völgyet érintő, egészségkárosító levegőminőség feltételezett növekedése miatt hat évvel ezelőtt megtámadta, s ez a bírósági eljárás jelenleg is tart. Időközben az Európai Bíróság már elmarasztalta hazánkat, mert nem teljesítette Magyarország a légszennyezésre vonatkozó kötelezettségeit például a Sajó-völgyében, és a PM10 részecskék (szállópor) aránya rendszeresen túllépi az egészségügyi határértéket, amelyet uniós rendelet állapít meg. Márpedig a PM10 részecskéknek való tartós kitettség az uniós bíróság szerint is növeli a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedések és a tüdőrák kockázatát.

 

Az egyesület az Agrárminisztériumnak küldött beadványában felhívja a figyelmet arra, hogy a tájékozódásra és véleménynyilvánításra kizárólag akkor van lehetősége az érintett lakosságnak (határon innen és túl), ha saját anyanyelvén is hozzáférhet az életminőségét alapjaiban befolyásoló környezeti információkhoz és részvételt szerezhetnek jogaik gyakorlásában.

 

Kiadta:
Zöld Kapcsolat Egyesület
Miskolc, Magyarország

 

További információ:
zoldkapcsolat@gmail.com

Belefulladunk a melegbe? – Szakmai nap és civil fórum

Szakmai napot és civil fórumot szerveztünk Belefulladunk a melegbe címmel a Magyar Természetvédők Szövetsége és az Elosztó projekt támogatásával 2020. február 28-án.

Az elmúlt hónapokban számos módon igyekeztünk felhívni arra a figyelmet, hogy napjainkra a Sajó-völgyi légállapotról nem lehet csupán környezetvédelmi szempontból beszélni és fokozottan kell szembenézni térségünkben az energiaszegénységgel.

Elengedhetetlen, hogy a szociális és gazdasági összefüggésekkel együtt értékeljük és kezeljük a kialakult helyzetet. Megfigyeléseinket, megállapításainkat és javaslatainkat összegezzük pénteki fórumunkon.

Köszöntőt Varga Andrea Miskolc Megyei Jogú Város alpolgármestere mondott, majd Lukács András Levegő Munkacsoport elnöke a Sajó völgyi levegőminőségi zóna intézkedési tervvel kapcsolatos álláspontjukat ismertette. F. Nagy Zsuzsanna Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke Fűtési szennyezők a Sajó-völgyben címmel, a borsodi szenek vizsgálati eredményeit ismertette.

Kovács Bence Magyar Természetvédők Szövetsége, energia program munkatárs a szénkivezetés nemzetközi és hazai folyamatairól, a Borsod fejlesztéséért program céljairól további teendőiről szólt, míg Orosz Emese a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata által az elmúlt hónapokban végzett, az energiaszegény társadalmi rétegek fűtési szokásainak felmérését ismertette. Tarr Katalin Levegő Munkacsoport, környezeti tanácsadója a borsodi levegőminőség mérés tapasztalatait (szálló por PM2,5) mutatta be, míg Feldmár Nóra Elosztó Projekt Energiaszegénység Magyarországon tartott előadást.

Délután civil fórumra került sor, ahol a térségben tevékenykedő arnóti, sajószentpéteri, bükkszentkereszti, felsőnyárádi, tomori civil kezdeményezések is ismertették helyi problémáikat a levegőszennyezés és energiaszegénység témakörében, majd a továbbiakhoz közös akciótervet vázoltunk fel.

 

 

[fts_facebook type=album_photos id=503126829712036 access_token=EAAP9hArvboQBANPAiobq6ZApDIzsbJ08tTptaBQmwXAbtKiuEMZC61wnFDcV4HD18CbLKWl6ZChNWKN4YZAk17LtbAMmfbtfjLhHukwN4pBDagzArXAdB3xKLZBrklWUJOZBgOUKv7ZB1IHZAhZAwZCOHVLaPXBlmPvBji7p1sLvoFsYzrvo38ZBnyp3bgLAUgTnHQZD posts=4 description=no album_id=2965552710136090 image_width=250px image_height=250px space_between_photos=5 hide_date_likes_comments=no center_container=yes]

A lignit alkalmatlan lakossági tüzelésre

Sajtóanyag – KÖTHÁLÓ – Zöld Kapcsolat Egyesület

2019. november 10.

A Sajó-völgyben tapasztalható romló levegőminőségi állapot javítása érdekében a helyi és országos környezetvédelmi szervezetek együttműködésével kampány indult az elmúlt évben.

A Levegő Munkacsoport és Zöld Kapcsolat Egyesület a térség Levegő-tisztaságvédelmi tervének felülvizsgálatát kérték és érték el, a Magyar Természetvédők Szövetsége Sajókápolnán szállópor mérést és szakmai műhelymunkát szervezett, legutóbb pedig az „Elosztó” projekt támogatásával a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata megbízásából lakossági szénárusító helyekről szénminták beszerzése, majd bevizsgáltatása történt meg 2019. szeptemberében.


Olcsó, a legszegényebbek számára leginkább elérhető szénféleségeket vásároltunk, illetve szereztünk be. A Bükkábrány-Ózd vonalon található TÜZÉP-eken a helyben bányászott bükkábrányi, putnoki, felsőnyárádi szeneket, illetve egy kivétellel, német brikettet is vásároltunk. Sajókápolnáról és Ózdról is beszereztünk mintákat, ahol az elmúlt évben, szociális tüzelőanyagként, ingyen kapták a lakosok.

A minták eredményei azt igazolják, hogy a lakosság számára tüzelőanyagként árusított és osztott lignit háztartási tüzelésre alkalmatlan, ugyanis alacsony a fűtőértéke, magas a hamu, és kén tartalma.

A hátrányos helyzetű térségek lakói kényszerűségből mégis kénytelenek megvenni, hiszen jövedelmük nehezen engedi meg az ettől jobb minőségű fűtőanyagok beszerzését.

Így például a bükkábrányi lignit brikett hamutartalma száraz állapotban 40% felettinek bizonyult, de a bükkábrányi és sajókápolnai lignité is 30% fölött volt. Ezzel szemben a német barnaszén értéke 3,9! Különösen aggasztó a hazai szénféleségek magas kéntartalma (3,29-4,60) a német termékhez képest, amely csupán 0,36% volt. A legrosszabb értéket a sajókápolnai minta mutatta, ezzel is alátámasztva az elmúlt években civilek által végzett levegőminőségi- és anyagvizsgálatok eredményét. Örvendetes, hogy a civil nyomásgyakorlás eredményeként ez a bánya augusztustól már szünetelteti a tevékenységét és „terméke” nem károsítja sem a füstgáz szilárd részecskéivel, sem a hátra maradt hamuval a környezet és a környékbeli lakosok egészségét.

Összefoglalva elmondható, hogy az ásványi nyersanyagok meghatározását szabályozó kormányrendelet szerint hat darab bevizsgált minta közül négy minta lignitnek, vagy szénnek nem nevezhető anyagnak minősíthető. Két minta széntartalma alapján ugyan megfelelő, azonban aggasztóan magas a kimutatott kéntartalmuk (Ózd/Felsőnyárád), holott ezeket a lakosság többnyire szűrőberendezések nélküli kályhákban égeti el. Károsodik a fűtőberendezés, a kén és szállópor terhelés garantált.


A bányászati tankirodalom csaknem száz éve tényként kezeli, hogy a lignit kizárólag erőművi égetésre alkalmas. Érthetetlen módon a levegőszennyezéstől egyébként is szenvedő Sajó-völgyben mégis terjed a lignit lakossági értékesítése, mi több, egyes önkormányzatok az állam meghosszabbított kezeként szociális fűtéstámogatásként osztják a lakosság körében!

Hogyan lehetséges mindez, amikor közismert, hogy az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban van az Európai Bizottság kérelme, melyet Magyarország ellen indított a PM10 (szálló por) jogsértés ügyében (kötelezettségszegés megállapítása iránt) a Sajó-völgyi zónát konkrétan is nevesítve? Amikor a térségre vonatkozó levegőminőségi terv soron kívüli felülvizsgálatára kötelezte az országos főhatóság a megyei kormányhivatalt?

A megadott májusi véleményezési határidőig a Zöld Kapcsolat Egyesület, valamint a Levegő Munkacsoport is számos intézkedési javaslatot fogalmazott meg a helyben élő lakosságot és szakembereket is bevonva. Ez idáig azonban sem egyeztetésre, sem a javaslatok megvitatására nem került sor, s a közérdekű környezetvédelmi információkat sürgető kérdésekre sem adott a környezetvédelmi hatóság választ. Holott a Sajó-völgy földrajzi adottságai miatt a máshol problémát nem okozó meteorológiai körülmények, itt az egyébként hasonló kibocsátások esetén is kritikus állapotot jelentenek, és komoly egészségügyi hatást okoznak, ahogyan azt a tüdő és légzőszervi megbetegedések száma is igazolja.

A földrajzi elhelyezkedésen és a meteorológiai körülményeken változtatni nem lehet, ezért a kibocsátó források körét kell az eddigiekhez képest jóval pontosabban meghatározni, és ennek tekintetében sürgős kibocsátás-korlátozó intézkedéseket kell hozni.


A megfogalmazott javaslatok közül néhány:
– Az ipari kibocsátásokon túl a lakossági tüzelésben jelen levő olcsó, légszennyező lignit és barnaszén magas káros anyag (kéndioxid) és üvegház-kibocsátással jár. Tiltsák be a lignit tüzelőanyagként való értékesítését. Tiltsák be a völgyben az újabb lignit bányák nyitását és vizsgálják felül az ásványi nyersanyag minőségét szem előtt tartva a még működőket.


– Piacfelügyeleti szervként a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat indítson vizsgálatot a lakossági forgalomba hozott szénféleségek ellenőrzése érdekében, vizsgálja ki a lakossági tüzelésre értékesített ásványi nyersanyagok mennyiségét, fajtáját, a felhasználás, hasznosítás módját.


– A fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja meg a kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagok teljes körét (megfelelőségi tanúsítványok, származási bizonyítványok).


– Vizsgálják felül az önkormányzatok szociális tüzelőanyag támogatási gyakorlatát, a lignitet, a magas kéntartalmú szeneket vegyék ki a támogatható tüzelőanyagok köréből.

A független szénbemérés eredményei egyértelműen mutatják, hogy a lakosság számára napjainkban árusított gyenge minőségű Sajó-völgyi szénféleségek egészség- és környezetkárosítóak. Ez is alátámasztja, hogy a lakossági fűtésből sürgősen ki kell vezetni a szenet, segíteni kell a tisztább fűtési módokra való átváltást. Indokolt egy támogatási alap létrehozása a hatékonyabb szigeteléshez és hatékonyabb tüzelőberendezések vásárlása érdekében, súlyozottan a hátrányos helyzetű, energiaszegénységben élő csoportok számára (utóbbiban akár 80%-os támogatással).

További információk:
F. Nagy Zsuzsanna, KÖTHÁLÓ – Zöld Kapcsolat Egyesület
info@zoldkapcsolat.hu, 706002852
https://mtvsz.blog.hu/2018/12/19/borsodi_falvak_fuldokolnak_a_helyi_lignit_tuzelese_miatt
https://www.elosztoprojekt.hu/
https://zoldkapcsolat.hu/sajtokozlemeny

Kontraszt: klímacsúcs a lengyel szénrégióban

Borsodi és szlovák, cseh, bolgár, román és lengyel szénrégiós önkormányzati delegációkkal együtt részt vettünk a Bankfigyelő Hálózat “igazságos szerkezetváltás” (Just Transition) tanulmányútján a lengyelországi Sziléziában.

Borsodi és szlovák, cseh, bolgár, román és lengyel szénrégiós önkormányzati delegációkkal együtt részt vettünk a Bankfigyelő Hálózat “igazságos szerkezetváltás” (Just Transition) tanulmányútján a lengyelországi Sziléziában. “Kontraszt: klímacsúcs a lengyel szénrégióban” bővebben

A helyes téli tüzelés

Fűts okosan! – hallani a helyes téli tüzelés érdekében indult kampány felhívásait, a hogyan?-hoz azonban bővebb ismeretekre van szükség.

Fűts okosan! – hallani a helyes téli tüzelés érdekében indult kampány felhívásait, a hogyan?-hoz azonban bővebb ismeretekre van szükség. “A helyes téli tüzelés” bővebben

Borsodi falvak fuldokolnak

Mi az oka, hogy a fűtési szezonban rendszeresen egészségtelen a levegő Miskolcon; Putnokon és Sajószentpéteren pedig kifogásolt?

Mi az oka, hogy a fűtési szezonban rendszeresen egészségtelen a levegő Miskolcon; Putnokon és Sajószentpéteren pedig kifogásolt? “Borsodi falvak fuldokolnak” bővebben